Gyermekkoromban nagyon szerettem ezt a furcsa ritmusú számot, ami sehogy sem illett a nyolcvanas évek faék egyszerűségű újhullámos dallamai közé. Talán pont ezért jutott el a Taco féle Ritz a 4. helyig a Billboard Top 100-on és kapta meg a megtisztelő 54. helyezést a VH1 100 Greatest One Hit Wonders of the 80s chartján.

Taco Ockerse Indonéziában született majd Hollandiába élt és dolgozott, mint musical színész, aki 1981-ben megalapította szintipop csapatát, a Taco's Bizz-t.
Taco egyszámos popsztár lett, de valójában nem igazán popzenészként dolgozott, inkább showmanként és gála előadóként.

De térjünk vissza a dalra, amiről legtöbben azt hiszik, hogy Fred Astaire adta elő először. Ez igaz is, meg nem is. Astaire adta elő először "vállalható" szöveggel, amit maga a dal szerzője írt át 1946-ban a Blue Skies című film kedvéért.
A szerzeményt azonban már Astaire előtt is többen előadták: Benny Goodmant, Clark Gablet és Ella Fitzgeraldot mindenképpen meg kell említeni.


A Puttin on the Ritz ugyanis 1929-ben született egy bizonyos Irving Berlin tollából, amit Harry Richman adott elő először az azonos című Puttin on the Ritz filmben.

A cím egyébként egy szleng, ami annyit jelent, hogy nagyon elegánsan és divatosan felöltözni.

Az eredeti szöveg nem volt túl korrekt, ugyanis azokon a csillogóan felöltözött, de valójában szegény feketéken élcelődik, akik Harlem utcáin sétáltak azokban az időkben.

A szokástól eltérően nem csak az eredeti felvételt és a cover videoját vágom be a postba, de Fred Astaire verzióját is, mert nagyon megéri végignézni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.